Végre kicsit kisütött a nap. Éppen ideje volt, mert nagyon nem tudtam magammal mit kezdeni az utóbbi időben. Nem elég, hogy mostanában a szokásosnál is bolondabb vagyok, de ez az állandó szürkeség is nagyon nyomasztó. Csak az éjszakák jók, de azok nagyon....
A napsütés tiszteletére a kedvenceim sorában roppant előkelő helyet elfoglaló képek következnek: örök szerelmemről Olaszországról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése