Közelebbről nézve:



és amikor lenyugszik...

és éjjel...

Azóta próbálkozom, inkább kevesebb, mint több sikerrel képeket készíteni, sőt néha picit írni is, bár már régen nincs kinek dokumentálnom a napjaimat.
Úgy gondoltam, csillogó stílusú prózámtól megkímélném a vállalkotó szellemű látogatót, ezért inkább képeket mutatok.

Itt élek.
Persze nem a várban és hídfoglaló sem vagyok, egyszerűen csak itt élek ebben a gyönyörű városban.

Ezek a képek ablakot nyitottak a világra.

Egyszer valamikor, régen, valakitől gyönyörű képeket kaptam...